Get Adobe Flash player
Hungarian Croatian Czech English Finnish French German Greek Lithuanian Norwegian Polish Slovak Slovenian Swedish Turkish
Címlap Rómaiak kőbányája

Római kőbánya

Római kori kőbánya Budakalászon

 

Budakalász Békásmegyer felé eső határán, a ma Berdó-hegynek nevezett plató déli szegélyénél helyezkedik el az a forrásvízi mészkőbánya, amelynek kőzetanyaga 2000 éve meghatározó jelentőségű szűkebb és tágabb környezetének építészeti kultúrájában.

Római kori kőbánya - Budakalász    Római kőbánya - Budakalász  
A földtanilag fiatal képződmények közé tartozik, kora mindössze 800–900 000 év között van. A pleisztocén legutóbbi jégkorszak idején egy viszonylag hosszú és keskeny édesvízű tóban keletkezett édesvizi mészkő, azaz travertino. A tófenékbe nyíló források sok oldott kalciumkarbonátot hoztak felszínre. A viszonylag nagy nyomásnál feltörő langyos források vize az alacsony nyomású környezetbe kerülve elvesztette CO2 tartalmának jelentős részét így felbomlott a kalcium-hidrokarbonát egyensúlya, felszabadult közben egy vízmolekula és kivált a kalcium karbonát: Ca(HCO3) – CO2+H2O+CaCO3. A CaCO3 a növény szárára és levelére csapódott ki és rövid idő alatt megölte a növényt, amelynek lágy részei elbomlottak és a helyükön maradt üregek okozzák a forrásvízi mészkövek jellegzetességét, a lyukacsos szerkezetet. A budakalászi mészkő az évszakok változásáról is ad információt, mivel nyáron lényegesen kevesebb lösz került a tóba, így a kőzet színe világos elefántcsont színű. Télen a behordott anyag jóval több, ami a keletkező mészkövet világosbarnára színezte . A kőzet így vált kétszínűvé és veték fel a rétegek a moduláló vagy traverzáló formát.

Római kori kőbánya - növénylenyomat    Római kori kőbánya - növénylenyomat  
Ezek a mészkőfajták egyben „tanúhegyek” is, mivel a 900 000 évvel ezelőtti erózióbázis szintjét is jelzik, amely azóta hozzávetőlegesen 100 méterrel csökkent. A budakalászi bánya megnyitásának ideje 92–93 körüli időre tehető, akkor helyezték az egykori Aquakwinkwe település helyére a Szerémségből a XII. légiót, amely azután kiépítette Aquincumot, csak amíg a kelták nyelvén az aquakwinkwe jó vizet jelentett, a latin fordításban ez öt vízre sikeredett és ezt a nevet örökölték a magyarok. A légió mérnökei hamar megtalálták kiválóan alakítható, faragható forrásvízi mészkövet és Aquincum építményeinél jelentős mértékben felhasználták. Gyakorlatilag az összes oszlopot, oszlopfőt, de számos sirkőemléket, kőszarkofágot is ebből a likacsos szerkezetű mészkőből faragták ki. Biztos, hogy a középkor folyamán is felhasználták az itt fejtett mészkövet, a török hódoltság másfélszáz éve során viszont felhagytak itt a kőfejtéssel, olyannyira, hogy az 1760-as években már nem is tudták a látható gödrök mibenlétét, „Alte Keller”-nek nevezték azokat. 1879-től az olasz származású Fabro Miklós kezdett újra kőtermelést a régi, felhagyott bányában. Itt fejtették ki a budapesti Hősök Tere trianoni kőszarkofágját, amelyet kőlapokkal burkolva a második világháború után átkereszteltek az „ismeretlen katona sírjává”. A háború a tulajdonost és az itteni kőbányászást is elsodorta.

   Római kori kőbánya - Budakalász   Római kori kőbánya - Budakalász    
A másik, – még ma is működő mészkő bánya innen mintegy 5 kilométerre észak-nyugatra, a Mantovacz-hegy oldalában található. Ezen a helyen Tura Jakab nyitott kőfejtőt 1894-ben, földesúri engedéllyel. Itt napjainkban szabályos kőtömböket, vékony burkolólapokat, kváderköveket, kerti burkolólapokat fejtenek és árusítanak.

Vannak, akik - nem tudván a másik, ma már nem működő egykori bányáról - tévesen ehhez a működőhöz kapcsolják a „római korban nyitott” téves eredetet.
 
   

szarkofag    Római kori kőbánya - Budakalász

 

(Fenti cikk szövege legnagyobbrészt megegyezik a Vikipédián „Budakalász” címszó alatt található szöveggel,  mivel  azt én írtam. Szerz. Kátai)

Az oldalról I Kapcsolat I Impresszum