Get Adobe Flash player
Hungarian Croatian Czech English Finnish French German Greek Lithuanian Norwegian Polish Slovak Slovenian Swedish Turkish
Címlap Lánszki Imre

Lánszki Imre tézisei

Tartalomjegyzék
Lánszki Imre tézisei
A nevesincs hegy
A kettő nem egyezik
Hamis metszet
Minden oldal

DR. LÁNSZKI IMRE ELŐADÁSA I.

 

"… megengedhető-e az amatőr kutatatóknak a magyar történelem vizsgálata?" teszi fel a kérdést Bakay Kornél professzor, aki mintegy tíz esztendeje megírt, de csak a második ezredfordulón megjelent "Az Árpádok országa" című sokadik, de talán egyik legjelentősebb könyvében utal arra, hogyan kell viszonyulni a régészeti, történettudományi területhez csapódó, sokak által lekezelt, gyakorta kiközösített emberekhez.

Így folytatja:

"A leghatározottabb igennel kell válaszolnunk. Ám ahhoz, hogy valóban az elérhető legnagyobb mértékben megalapozott legyen a feltevésünk, együtt kell dolgoznia a kiképzett régésznek, a források nyelvét valóban jól értő történésznek, a lelőhelyet kiválóan ismerő természetjárónak és a geológusnak. Ne csupán hazafiúi lelkesedés vagy csupán szereplési vágy hozzon létre kiadványokat és előadásokat." "De a mindent tagadás sem jó vezető a históriában. Érdemesebb és hasznosabb az elődök által felismert és összegyűjtött adatokat nagyon is megbecsülni és felhasználni."

Ilyen, a társadalomtudományok területén kevésbé jártas kutatóként kívánom az "ős-budavári" témakörben összegyűjtött adataimat a tapasztaltak által kiváltott gondolataimat ezúttal is megvitatni, megosztani, továbbgondolásra, kutatásra ajánlani a történészeknek, régészeknek, s az e területhez kapcsolódó tudományágak jeles képviselőinek.

Előzőleg nem rendelkeztem semmi információval arra vonatkozóan, hogy kik, hol, mikor, s miért keresték az Õs-Buda nyomait, hogy merre volt, lehetett Fehérvár, Alba Regia, Alba Regale, Alba Regalis, Castrum Albense, Civitas Alba, vagy netán mi is az igazság Alba Civitas körül, Székesfehérvár, vagy ahogy egyszerűen Fehérvárnak nevezik azt általában az évszázadok során.

Sorsszerűségként élem meg, hogy olyan természetjárót, természetet kedvelőt és művelőt vitt gombászó útja a későbbiekben pontosított területre, aki gyermekkorától, szinte születésétől kezdve éli az erdőt, a hegyeket, a vizes élőhelyeket, tanulmányai, majd későbbi tapasztalati ismereteit mind geológiai, mind ökológiai, ezen belül florisztikai értelemben az adott területen széleskörűvé tették.

Bár voltak az adott környezetben a későbbiekben földrajzi és történeti szempontból is nyomon követhető észleléseim, melyek szokatlannak tűntek, magyarázatra szorultak, mert nem a természeti jelenségek szokásrendjéhez igazodtak, de az összefüggéseket bizonyító meglátásaim 2000 szeptember 24-i gombászó kirándulásom során indultak el.

Úgy gondolom, hogy az elmúlt négy év tudatos, és természetesen véletlenszerű tájékozódásának mozaikjaiból összeálló kép már az érintett, tudományosan és szakmai szempontból is képzett szakemberek számára sem elhanyagolható tényeket mutat.



Az oldalról I Kapcsolat I Impresszum