Get Adobe Flash player
Hungarian Croatian Czech English Finnish French German Greek Lithuanian Norwegian Polish Slovak Slovenian Swedish Turkish
Címlap Lánszki Imre II.

Lánszki Imre tézisei 2

Tartalomjegyzék
Lánszki Imre tézisei 2
A német metszet
Oláh Miklós leírása
Priszkosz Rétor
Minden oldal

A francia metszet 1601-ből.

 

Közel fél év telt el, amíg a Bradák Károly-féle metszetelemzésben odáig jutottam, hogy értelmezni tudjam, és lássam, hogy valójában ugyanazt a várat ábrázolja nagyobb környezetben, mint amit az olasz szerző rögzített 1601-ben, s hogy gyakorlatilag pontosan az ellenkező oldalról, egy magaslatról szemlélteti azt a csatát, amit a már említett csapatok vívtak. A rajz közepén lévő vasalólap formájú vár bazális része most balra, dél-nyugatra néz, s a szerző sötét csíkokkal szemlélteti az utakat és árkokat, mely utóbbiak a hadtörténészek értelmezése szerint ember-formálta sáncárkok voltak valamikor. A haloványabb közbenső, valamint a H betűvel jelzett rész a kép jobb oldalán (horticulture= kertészet)lévő jel szerint viszonylag síkabb felszín értelmezését indokolja. Az árkok száma és lefutása teljes mértékben egyezik a topográfiai térkép anyagával, adataival. Nagyon fontos elem a kép bal oldalán lévő felhajtó út, ami mostani állapotában is érdekes útszerkezetre utaló régészeti feltárásra nyújthat ötletet (szegély kövek).

A H jelű helyhez képest egy kicsivel följebblátható egy balra hajló horhos rajzolata, s tőle jobbra fenn ugyanaz a három pillérű falszerkezet, amit az olasz katonai vázlatrajznál már említettem. A horhos nagyon érdekes, mert ahogy Anonymusnál a Gesta Hungarorum-ban olvashatjuk, ez a legfelsőbb hévizek eredésének a helye. Innentől lefelé, délre egészen Százhalombattáig terjedt az a terület, ahol a hőforrások eredtek, s aminek működése révén a forrásvízi mészkő - mintegy 5-10 millió éves- kőzet kialakult. Több mint figyelemre méltó, hogy a felhajtó úttól jobbra húzódó haloványabb "plája" formája a mai Cartográfiai Vállalat által kiadott térképen is hasonítható, s az általam készített amatőr légi felvételen is ugyanez a felszíni forma látható. A kép alján lévő terület eredetileg mocsár volt, amit néhány évtizede csapoltak le, illetve módosították a kis Barát-patak medrét. Középkori adatok szerint e patak medrében tizenöt (!) vízimalom működött , s még a XIX. század végén is volt a falu határában egy. A malom tó és a nevezéktan - malom-tag még ma is látható és él. A francia metszet jelmagyarázatában szerepel, hogy mocsár van a vár körül. Nem tudom, lehet-e pontosabban értelmezni magyarul a francia eredetit, mármint hogy övezi-e, öleli-e a mocsár ezt a területet. Ha igen, akkor nem mindegy, hogy hogyan értelmezzük. Ha elegendő, hogy csak övezi, s nem öleli körül, akkor már csak ennek kapcsán is el lehet indulni egy történésznek a helymegjelölést illetően.

Ugyanakkor érdekes lehet tisztázni a metszet felső részén látható blokkos állásokat, összesen hatot, s meghatározni azokat a meddőhányónak is tekinthető hat felszíni torzulást, melyek a méretarányos térképen hasonló számban és formában észlelhetőek.



7. ábra 8. ábra 9. ábra 10. ábra

 

Ugyanazon várharc szemlélői között voltak németek, olaszok is, akik hasonló módon örökítették meg a harci cselekményeket, s metszet formájában ábrázolták a történteket. 

Kezdjük az olasszal.

Nagyjából ugyanonnan láttatja a helyszínt, mint a francia, de az ábrázolás szűken a várra szorítkozik. A tagoláson érzékelhető, hogy térlépcsős szerkezettel van dolgunk, tehát a bazálisnak, alapinak nevezett rész és az észak-keleti háromszöglet formájú terület valamivel alacsonyabban helyezkedik el, mint a középső kör alakú. A belső kör szintén kettős kör alakú, s ez ráadásul a most értékelhető növénytársulásban is látható. Utólag érdekes visszaidéznem, hogy amikor először jártam ezen a helyen, a viszonylag lapos és tiszta terület láttán az a gondolatom támadt, hogy ez valamikor egy vár belső udvara lehetett, s milyen jó lovagi játékokat játszhattak itt egykor!!

A metszet alján látható fal behorpadás az infra felvételen - az ellenkező irányból láttatva- szintén következtetésem helyességének egyik közvetett bizonyítéka.

11. ábra 12. ábra 13. ábra


Az, hogy az alapi rész két bástyája közötti terület a szintén olasz katonai vázlatrajzhoz képest szűkebb, közelebb van egymáshoz, magyarázható azzal, hogy a rajzoló nem ugyanaz a személy volt, s hogy nem felülről, hanem a francia szerzőhöz hasonlóan igen lapos szögből szemlélve ábrázolta azt.

 



Az oldalról I Kapcsolat I Impresszum