Get Adobe Flash player
Hungarian Croatian Czech English Finnish French German Greek Lithuanian Norwegian Polish Slovak Slovenian Swedish Turkish
Címlap Bálványos szőlőprés

Bálványos szőlőprés

Rejtező értékeink - a budakalászi szőlőprés.


Szentendrén, közvetlenül a római kőtár bejáratánál védőtető alatt kivételesen szép, faragványokkal díszített nagyméretű, úgynevezett „bálványos” szőlőprés látható. Sajnos, semmilyen felirat, tábla nem igazítja el a látogatót ezen emlék eredetét illetően, így valószínűleg a budakalásziak többsége sem tudja, hogy településünkről került a múzeumba.

A Kálvária-dombi 1977-es ásatás után - mivel így lehet jól megismerni egy település megőrzött régi jegyeit -, különösen nyitott szemmel jártam a falu utcáit: igyekeztem megfigyelni régi kő ablakkereteket, falazásokat, kő kerítéseket. Különösen odafigyeltem, ha valahol falazat, épület bontására került sor. Így, amikor a Kőbányai út 8. számnál elkezdték elbontani a régi pince előtti kis présházat, sűrűn megfordultam arrafelé. A mívesen megfaragott ablak - és kapukereteket csak lefényképezni tudtam, bevinni az akkori Műv. Házba nem. Amikor pedig szépen egymásra rakva kikerültek az utcára a szerencsére szakszerűen szétbontott és nem csákánnyal szétvert szőlőprés-gerendák, rögtön kérdeztem, mi a tervük vele. Nem kell, szívesen eladnák - volt a válasz. Még tanácsi időket éltünk, így a Tanácselnökhöz, Karsai Miklóshoz fordultam: érdemes volna a leendő (?) majdani falumúzeum számára megvásárolni ezt a remeket. Négyezer forintot kértek érte, nekem akkor 5 500 Ft. volt egy havi keresetem. Ma sem tudom, mennyire volt ez sok akkor ezért a helytörténeti értékű műdarabért. A tanácsnak sok volt. Ekkor levelet írtam a Szentendrei Ferenczy Múzeum igazgatójának, amelyben tájékoztattam a viszonylag ép, értékes szőlőprésről. Nekik - szerencsére - volt ennyi összegük rá. Elszállították, s a következő évben védőtetőt is kapott. Látszik az autóútról is a kapu mellett.

Ez a szőlőprés úgynevezett „bálványos” szőlőprés. Az egykarú emelő elve alapján gerendával és csavarral működő bálványos prés fontos szerkezeti eleme volt a három-öt méter hosszúságú, vízszintesen elhelyezkedő gerenda, más néven főfa vagy bálvány. Ennek egyik végét rögzítették, a másikon többnyire földbeerősített súllyal rögzített orsós fagerenda volt, annak segítségével szabályozták a nyomóerőt. A szőlő a gerenda alatt elhelyezkedő melencében, présaljban levő garatba vagy törkölyös ládába került. Ennek tetejére deszkalapot (asztal) helyeznek, amelyre a papnak nevezett rövid, vastag gerendát állították. A nagygerenda nyomása a papra nehezedik, s ezáltal sajtolódik ki a törkölyládában levő szőlő.
A bálványos prések nagy mérete miatt a présház is hozzájuk igazodott, olyannyira, hogy gyakran a már meglévő prés fölé építették a présházat.

A kalászi prés különös szépsége a bálvány és tartótok míves megfaragottságában rejlik. Két külső végén feketerigó tart a csőrében egy szőlőfürtöt, alatta leveles vessző, a faélek gyöngy és farkasfoggal faragottak, festettek, a bálványfa közepén kétfelé nyíló babérágak felett asztalnál ülő áldomást ivó két ülő alak, az asztalon csizma! Kétfelé osztva felettük szerb betűs felirat és évszám: MANTJIK JOHAN 1857

A prés a kőtárban    

 

     

Ha elhúznak autójukkal a kőtár fala mellett, vessenek egy pillantást régvolt múltunk egy még megmaradt emlékére...

 

Kátai Ferenc

Az oldalról I Kapcsolat I Impresszum