Get Adobe Flash player
Hungarian Croatian Czech English Finnish French German Greek Lithuanian Norwegian Polish Slovak Slovenian Swedish Turkish
Címlap Az Ezüst-hegy barlangja

Az Ezüst-hegyi barlang

Az Ezüst (Kenyeres)-hegy barlangja

 
Karszt_és_barlangJELENTÉS A XIlI. KER. MTS. ÉPFU BARLANGKUTATÓ CSOPORT 1965. ÉS 1966. ÉVI KUTATÓMUNKÁIRÓL


Budakalászi Ezüsthegy

E területen az alábbi munkát végeztük el a tárgyidőszakban:

1. A kőfejtő felmérése

A kőfejtő felmérését egy- Kerekes Sándor kutatótársunk által szerkesztett - igen ötletes mérőműszer segítségével, poligon alkalmazásával végeztük el. A felmérés magában foglalta a kőfejtő területének metrikus adatait, tektonikai adatait, és a kőfejtő területén fellelhető kisebb-nagyobb barlangnyílásokat, melyeknek a főbarlanghoz tartozását részben helyzetük, részben az elvégzett huzatvizsgálatok igazolták.

2. A barlang felmérése

Bár felkészültünk arra, hogy a szeszélyesen változó méretű folyosókban a felmérés nehézségbe ütközik és ezért a fent említett műszerhez erre a célra méretezett kis állványt használtunk, mindjárt az elején annyi nehézségbe ütköztünk , hogy - sajnos - inkább a mágneses műszer használata mellett döntöttünk. E műszer alkalmazásával felvett adatoknak a felszín térképébe való beillesztésekor kiderült, hogy az irányok jórészt irreálisak, annak ellenére, hogy éppen a pontatlanságok elkerülése érdekében ezeket a méréseket ugyanolyan eredménnyel többször ellenőriztük. Az a gyanúnk támadt, hogy a használt tájoló hibás, azonban az ellenőrző műszerek pár fok eltéréssel ugyanazt mutatták. Ezek után kísérletképpen a folyosó egy szakaszán - az elején említett műszer segítségével - próbamérést végeztünk és ekkor kiderült; hogy a mágneses műszerek egyelőre ismeretlen okból öt foktól huszonöt fokig terjedő hibaszázalékkal, de azonos helyen egyforma irányban eltérnek a valóságtól. A vizsgált szakaszon a kontroll-műszerek és az eredeti műszer is azonos helyen nagyjából egyforma, de a különböző helyeken végzett ellenőrző mérések során eltérő nagyságú és irányú értéket mutatnak. A nem mágneses és mágneses műszerek adatai közötti különbség azt látszik bizonyítani; hogy az okot a kőzet tulajdonságaiban kell keresnünk. Ezt a tényt bizonyítják a barlang felett a felszínen végzett mérések is, ahol a mágneses műszerek vagy be sem tudtak állni, vagy más pontokon - a különben lassú beállású bányászkompasz is egyetlen rándulással beállt egy irányba és többet meg sem rezdült. Ebből következik, hogy ezen a területen mágneses műszer alkalmazása célszerűtlen.

3. Kőzet- és vízelemzés

A barlangból és a 4. pontban említendő ún. Pince-barlangból nagy mennyiségű kőzetmintát hoztunk felszínre, melyek elemzését megkezdtük és folyamatosan végezzük: A Pince-barlang kavicshordalékának anyagában 1 mm-30 mm nagyságrendű kavicsszemeket találtunk, 1-10 mm között 55 %, 10-20 mm között 35 %, 30 mm-ig 10 %. Kötőanyaga 90 % CaC03, 10 % CaSO4 és MgSO4. A kavicsréteg a kötőanyagok miatt egészen kemény. Érdekes jelenség a f8 barlang belsejéből és a Pince-barlang hordalékából származó kőzetminták Mn0 tartalmának feltűnő egyezése, melynek értéke mindkét esetben 10 %. Valamennyi kőzetmintában különböző vasvegyületek - legnagyobb mértékben limonit - találhatók, ezeknek azonban eddig csupán minőségi elemzését végeztük el, ezért mennyiségi adatokat egyelőre nem tudunk adni. Ez vonatkozik a csepegő vizek elemzésére is.

4. Kisebb barlangüreg feltárása

Az Ezüsthegy ÉNY oldalában a felszíni felmérések alkalmával közelebbről megvizsgáltunk egy barlang-üreget, melyet a régi bányatulajdonos pincének használt, ezért talaját megbontotta és részben kihordta. Ennek végpontján kitöltött barlangjáratot találtunk. Az itt végzett próbabontás során meglepve tapasztaltuk, hogy a kitöltés anyaga egymásra rétegződött, eltérő minőségű hordalék. A továbbbontásnál meglepve tapasztaltuk, hogy a különböző hordalékok szintváltozásai a különböző bontási szelvényekben határozottan mutatják egy hajdani kis meder nyomait. Ez a szakasz átlag 10o lejtéssel az ismeretlen szakasz felé mélyül.

A bontás során szigorúan tartottuk magunkat egy igen vastag rétegben jelenlevő szürke agyagtól fényes felülettel elváló vörös agyaghoz, melyet mindaddig követni szándékozunk, míg az esetleg aláhajló mennyezet arra nem kényszerit, hogy a mélyítés érdekében ezt a réteget is megbontsuk. E réteg folytonossága, homogenitása és egyenletes szintváltozása /lejtése/ következtében méréseinket is megkönnyíti /a különböző rétegek elhelyezkedését illetően/ másrészt a bontásnál követendő irányt is jól mutatja. Ez azért fontos, mivel a járatnak szálszikla oldalfalait ezideig sehol sem értük és minden jel arra mutat, hogy egy alacsony, de igen széles folyosóval állunk szemben.

5. A barlang további feltárása

Kutatómunkánkat az előző jelentésünkben közölt 3. sz. üregben folytattuk tovább. Itt akkor egy 80-260° irányú törés mentén kialakult járatnál akadtunk el, mely járhatatlanul szűk volt. Itt először mélyítéssel próbáltunk beljebb jutni. Mivel a folyosó lejjebb sem sokkal szélesedett, kénytelenek voltunk szikla vésésével és bontással kísérletezni. Ez végül sikerrel járt és bejutottunk egy keskeny sziklafolyosóba, mely 10 m hosszú, talaja álfenék. Végpontját kisebb omladék zárta el, melyen félórás bontással átjutottunk. További akadállyal újabb hetven méteren át nem találkoztunk. Ezzel a barlang hosszúsága 100 m-re növekedett. Méretei igen változatosak, egyes helyeken - így az általunk kitágított és azóta Kutyaszorítónak nevezett keskeny repedés - 20-30 cm széles, másutt a 1, 5-2 métert is eléri, magassága két pontot kivéve sehol sem alacsonyabb 2 méternél: főfolyosójában a magasság helyenként a 4-5 métert is eléri. A főfolyosó bal oldalán lefelé tartó üreg nyílik, melynek homorú mennyezetét és baloldali falát nagy mennyiségű "karfiol" képződmény borítja. Végpontján omladék zárja el a továbbjutást. Itt azonban lefelé bontottunk és 2 méterrel lejjebb újabb járatot találtunk. Hosszúsága 5 méter. Egyik végét szűkület, másik végét omladék zárja le.

A barlangnak egy mellékjáratát ismerjük /Elek-ág/, mely szűk, de járható nagyságú.

A barlangról a 2. pontban említettek miatt térképet adni nem tudunk; az elvégzett hosszúságmérés azonban ezektől független és a mérési jegyzőkönyv alapján az összes járathosszúságot 132,9 méterben állapítottuk meg. A mellékjáratokat leszámítva a főjárat hossza 110 méter.

Érdekes jellegzetessége ennek a barlangnak, hogy mindenütt álfenéken járunk, melyet a kőzetrétegek vízszintes elcsúszásai következtében létrejött szűkületekben megrekedt törmelék alkot. További kutatásaink szempontjából elsősorban az előbb jelzett "karfiolos" üreg, a végponton levő alsóbb szintű járat két végpontja, valamint az álfenék több pontja jöhet számításba.

Kovács Györgyné
Könnyű Árpád


in: Karszt- és Barlangkutatási TÁJÉKOZTATÓ 1967.
Kiadja : A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
Szerkesztő: DR. DÉNES GYÖRGY és HAZSLINSZKY TAMÁS
Mint más helynevek változó használatánál, itt is elég nehéz következtetni a helyre, mivel Budakalász térségében két helyre - (s egymástól nem is nagy távolságra levőkre!) - mondják, írják ugynazt az elnevezést, esetünkben az „Ezüst-hegy” nevet. A térkép segít eligazodni bennünket arról, hogy a Berdo - Kenyeres hegy kőfejtőjéről van szó. a Szerk.
pilis_kis  
Az oldalról I Kapcsolat I Impresszum