Get Adobe Flash player
Hungarian Croatian Czech English Finnish French German Greek Lithuanian Norwegian Polish Slovak Slovenian Swedish Turkish
Címlap Ásatás a Kálvária-dombon Hitelesítő ásatás 2011 A templom feltárása I.

A Kálvária-dombi templom II.

 

Ásatás a Kálvária-dombon – 2011

 

Ez év májusában, amikor először hírt adatam az eltervezett ásatásról, ezt írtam:

„Mint tudható, 1977-ben, kérésemre volt egy egyhetes tájékozódó jellegű ásatás itt, akkor Tettamanti Sarolta régésznő kiásta egy cirka 6X6 méteres területen az ott fellelt falakat, de sajnos ez neki kevés volt ahoz, hogy ki merje jelenteni: az egykori Kalász Árpád-kori templomának alapfalait lelte meg. Ehelyett annyit írt le megállapításként: „egy egykori egyházi rendeltetésű épület - valószínűleg a paplak - maradványai kerültek elő.” Időről időre még napjainkban is találkozhatunk olyan vélekedéssel, hogy a középkori Káloz település nem is itt, a mai helyén lett volna.
A most tervezett feltárásnak éppen az ad jelentőséget, hogy végre - több, mint 30 év után - hitelt érdemlően eldőlhet a kérdés: ott, a Kálvária-dombon volt (avagy nem) a kálizok Árpád-kori temploma?
Pedig már az 1977-es ásatás idején is sok olyan leletanyag került elő, amelyik egy templomépület egykori jelenlétére utalt, nem beszélve arról a sírról, amelyik a kálvária-dombon, szabályosan eltemetett férfi maradványait rejtette, mellén II. András egy ezüst dénárjával.”


(Erről az 1977-es ásatásról és a hozzá kapcsolódó anyagokról bővebben az

alábbi írásban olvashatnak.)

Hosszú egyeztetések és engedélyeztetések után végre november másodikán Tomka Gábor régész és az ásó munkások elkkezdhették a munkát. Nehéz terepgyakorlat: az előzőleg kiirtott bozótos gyökerei, az egykor-volt falak bontásából származó kőtöredékek óvatos kibontásával kell előre haladniuk. Hiszen minden apró lelet fontos „adathordozó”: kort, eseményt lehet helyzetéből, fekvéséből, abból, hogy honnan kerül elő kikövetkeztetni.

Egy hét után azt már biztonsággal leírhatom: igazolódik az, amit mindig is mondogattam.

 

Nem suvadt le az egykori épület a domboldalon, hanem falait alaposan visszabontva itt szunnyad immár 250 éve a Kálvária domb platója alatt – és templom volt!.

Íme itt vannak az eddig napvilágra került falak:

 


  kalvaria_1977_08_kis   toronyalap_1

Az 1977-es ásatás torony-részlete, és az újra kiásott kőfal...

 

csakennyit_szelveny     _b065391

Az északi tovább-bontás, csak 1 méter 20 centit kellett volna annnak idején kiásni....




eszaki sarokfal    _b065393

 Erős, kettős sarokpillér a templomfal északnyugati szegleténél.

 

eszaki_fal


Az északi templomfal részlete.

eszaki_fal_1    eszaki_fal_2


Az északi templomfal egyenesen a keresztek felé tart...



Megjegyzés: A Budakalászi Hírmondó októberi számában (2011. V. évf. 10. szám) a következő leírás jelent meg: „Többen emlékezhetnek rá, 1977-ben a kalászi Kálvária dombon temetett emberi maradványokat találtak, amelyek vélhetően a XIII. századból származnak”

– Azt megértem, hogy egy tőlünk távol élő szerkesztő teszem azt egy országos kiadványban nem tartja szükségét leírni annak a nevét, aki a leleteket találta, de hogy egy, a város kiadványában is felejtendőnek tartják mindezt, azt már kénytelen vagyok szóvá tenni: mert az egy (hitelesen) temetett sírt jómagam tártam fel.
– A „lehetett” kitételt szintén nehezen tudom értelmezni: a temetett maradványok között II. András Árpád-házi király ezüst dénárja volt. Egy pénzlelet, ha a maradványokkal együtt került a földbe, jó korhatározó. II. András király 1205 – 1235 között uralkodott, pénzt is e két dátum között veretett. Tehát az eltemetett férfi a XIII. század első felében került a földbe. – Ez biza' nem „lehetett”!

– Súlyosabb elírás van néhány sorral lejjeb: „Előfordulhat, hogy egy olyan kora-középkori körtemplomot fogunk megtalálni...”

Csak csínján azzal a körtemplommmal! Jó lesz nekünk egy „egyszerű Árpád-kori” templom is!
A körtemplomok építése máig nem teljesen tisztázott, bizonyos tájakon, korai időszakhoz köthetően jelennek meg, itt Budakalászon senki sem vár ilyen típusú épületet, a Topográfiában megjelent ásatási összefoglaló alaprajza után ítélve nem is várható ilyen elrendezésű épület.
(Vigasztalom magam azzal, hátha kőtemplomot akart volna írni a cikk szerzője. De itt is megnyilvánul az ujságíró felelőssége!)

Kátai Ferenc
2011. november. 8.

 

Az oldalról I Kapcsolat I Impresszum