Get Adobe Flash player
Hungarian Croatian Czech English Finnish French German Greek Lithuanian Norwegian Polish Slovak Slovenian Swedish Turkish
Címlap Megszólalnak a kövek - a település története Újabb idők Baloldali szervezetek

Baloldali szervezetek

Tartalomjegyzék
Baloldali szervezetek
A korszak legnagyobb bérharca
Minden oldal

A két világháború között a Szentendre vonzáskörzetébe tartozó települések közül Budakalászon volt a legnagyobb az ipari munkásság aránya, munkásszervezetek működéséről is ismerünk adatokat. A Magyarországi Építő Munkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ) pl. a budakalászi kőfaragók között 1921-ig működött helyi csoportja. A munkásság – főként a szervezett munkásság – jelenléte a község politikai arculatára is hatással volt. Az 1922-es országgyűlési képviselőválasztások idején pl. Budakalászon a Szociáldemokrata Párt jelöltje, dr. Gonda Béla budapesti ügyvéd volt a legsikeresebb. Az SZDP megbízottja jelentette május 22-én: „…e hó 22-én Budakalászra utaztam Gonda Béla elvtársunk támogatásával. Az állomáson rezesbanda és a munkásság várt. Felvonultunk a főtérre, ahol körülbelül 800 ember jelenlétében – sok kisgazda volt köztük – német nyelven ismertettem a választások fontosságát.” Ezen a napon alakult meg egyébként az SZDP budakalászi szervezete.

Az 1922. május 28-i választásról a Népszava július 7-i száma országos körképet adott. Budakalászról a következőt írta: „…a választási elnök azt rendelte el, hogy először csak az egységes pártiak [kormánypárt, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, KNEP] szavazhatnak. A szocialisták rendületlenül ott álltak az izzó melegben a szavazóhelyiség előtt és várták, amíg rájuk kerül a sor. 11 órától kezdve… [az elnök] ímmel-ámmal vezette a választást és délután 4 órakor, amikor még legalább 300 ember állt a szavazóhelyiség előtt reggel óta, berekesztette a választást és azt mondta a szocialista választóknak, hogy majd öt év múlva szavazhatnak.” Bárhogy is történt a választás, Budakalászon Gonda Béla 324, a kormánypárti Almássy László 266 voksot kapott. (A pomázi választókerület összesített eredményeként Almássy nyerte meg a választást 3608 szavazattal, Gonda 2794 szavazatot kapott.) A Főispáni bizalmas iratok tanúsága szerint (126/1926. PML) a következő, 1926-os választás előtt a hatóságok óvatosságból javaslatot tettek a „nem megfelelően működő” budakalászi csendőrőrs kicserélésére.

Az 1920-as évek második felében Kovács Gábor szervezett munkás a budakalászi vasasok körében fejtett ki baloldali mozgalmi tevékenységet, melyről a csendőrség politikai nyomozó osztálya 1928-ban megállapította, hogy az „sejtrendszer alapján” történik, de hogy „a szervezkedés kifejezetten szociáldemokrata vagy kommunista, azt nem tudjuk, de valószínűleg kommunista irányú, mert a szociáldemokrácia nem így dolgozik” A belügyminisztérium felhívására a pomázi főszolgabíró a továbbiakban szigorú megfigyelés alatt tartotta Kovács Gábort.

Az 1920-as, 30-as években a Pilisben a természet adta lehetőségeket kihasználva otthont találtak a fővárosi és környékbeli ellenzéki mozgalom újszerű formái, a természetbarátok, a különféle kulturális- és sportszövetségek szervezetei. Budakalász környéke állandó kiránduló helyévé vált pl. a Stromfeld Aurél vezette kis csoportoknak is. „[1927] május 23-án egy névtelen feljelentő a Pomáz és Csobánka közötti Oszoly erdőben ötven tagú ifjúsági csoport mozgását észlelte. Ezek később előadást hallgattak, »erősen megtapsolták, majd a munkás Internacionálét is énekelték.«” (Dunakanyar, 1987/1.sz. 62. old.)

Részlet a pomázi járási főszolgabíró 1927. május 27-én kelt jelentéséből:

„Az un. Nagykevély hegyen körülbelül 150 kiránduló volt, többnyire a fővárosból, polgári egyének, turisták, bányamunkások stb. S ott Stromfeld Aurél volt vörösparancsnok és Rődinger tartottak beszédet a munkásmozgalomról.” (Főispáni bizalmas iratok, 40/1927. PML.) A baloldali természetbarátok az 1920-as évek közepén Stromfeld Aurél javaslatára saját menedékházat építettek Kevélynyergen. Hétvégeken munkatúrákat szerveztek, részjegyek vásárlásával támogatták az építkezést. Sok munkanélküli hét közben is kint dolgozott. A kevélynyergi turistaház felavatása 1928. május 27-én tömegdemonstrációvá szélesedett. Egy jelentés szerint az avatás előtti napokban már több százan táboroztak a környéken, az avatás napján pedig több mint négyezer természetbarát jelent meg, a különféle budapesti szakszervezetek képviselői is nagy számban részt vettek az avatáson.

A kevélynyergi turistaház látogatói általában óvakodtak a nyílt politikai rendezvényektől, a környék viszont ideális terep volt az illegális mozgalom számára is. „A nagykevélynyergi turistaház környékén talált kommunista röpiratot az arra vonatkozó csendőri jelentéssel együtt tisztelettel felterjesztem” – olvasható pl. Pest megye alispánjának a belügyminiszterhez címzett, 1930. május 4-én kelt jelentésében. Egy 1932. március 21-i jelentés arról tájékoztatja a Belügyminisztériumot, hogy a pomázi járás hegyeiben fővárosi kommunisták gyűléseztek, de a nyomozók nem tudták megközelíteni őket. A menedékház körül zajló legális és illegális baloldali mozgalom nyilván nem volt ismeretlen a budakalászi lakosok előtt. Az 1929-33-as gazdasági világválság idején a munkásság különösen fogékony volt a szocialista eszmék iránt, - 1930-ban pl. száz munkanélkülit regisztráltak Budakalászon. (Főispáni bizalmas iratok, 24/1930, PML.)

1933-ban több kommunista szervezkedést lepleztek le a pomázi járásban. A május 30-án indított nyomozás eredményéről így számolt be a csendőrségi jelentés: „A budakalászi kommunista szervezkedés irányítója Garai János kereskedelmi akadémiai hallgató volt, aki gyakran járt Budapestre, ahol kommunista gyanús megbeszéléseken vett részt. Állandó, hónapokon át tartó megfigyelés eredményezte azt, hogy a politikai osztálynak sikerült az egyetemi és főiskolai hallgatók körében keletkezett kommunista szervezkedést leleplezni, azt csírájában elfojtani, s résztvevőit a bíróság elé állítani.”

Egy kimutatás szerint Budakalászon 1930-ban 8, 1933-ban 22 baloldali – többnyire szociáldemokrata –, a közrendre veszélyes személyt tartottak nyilván a hatóságok. (Főispáni bizalmas iratok, 3/1930. PML.) A helyi SZDP csoportból 1933-ban l8 tag kivált és az akkoriban induló fasiszta mozgalomhoz csatlakozott. A budakalászi nyilas szervezkedés hamarosan elszigetelődött, a szociáldemokraták szervezete viszont megerősödött, amiben nagy szerepe volt a Klinger gyárban szervezett nagyszabású sztrájknak.

 



Az oldalról I Kapcsolat I Impresszum