Hungarian Croatian Czech English Finnish French German Greek Lithuanian Norwegian Polish Slovak Slovenian Swedish Turkish
Címlap Megszólalnak a kövek - a település története Őskortól - törökig A magyar középkor
Tartalomjegyzék
A magyar középkor
Oklevelek adatai
Birtokperek
Birtok-aprózódás
Minden oldal

A megtelepedés



Árpád vezetésével két irányból a Vereckei-szoroson és Erdélyen keresztül nyomultak be a magyar törzsek a Kárpát-medencébe. Először az Alföldet szállták meg a Duna vonaláig, s csak a következő években nyomultak be a Dunántúlra is. Mivel a Barát-patak torkolatánál a későbbi századokban kikötő- és átkelőhely volt a Dunán, így valószínű, hogy ott is kelnek át a honfoglalás idején katonai egységek.

Kurszán a romos Aquincum környékén rendezkedik be; a vezéri szálláshely köré pedig a kabar telepekből erődített őrvonalat alkotnak. Ahonfoglaló magyarok ugyanis, más pusztai népek gyakorlatához hasonlóan, a hódoltatott, csatlakozott népeket használják mintegy élőerődül: azokat küldik előre a csatában, azokat telepítik szálláshelyeik köré, s a gyepű-vonalba.

Így kaptak szálláshelyet a pilisi hegység dunai dombvonulatának északkeleti részén, a délről a dombokkal, északról patakkal, keletről mocsaras rétséggel határolt lapályosabb teraszon, a mai budakalászi görögkeleti templom környékén a kabarokhoz tartozó káliz-család.
Telepük legalább is a megtelepedés időszakában minden bizonnyal kis létszámú katonai telep volt. Feladatuk a pomázi kabar teleppel együtt az északról dél felé vezető katonai hadiút, és a Barát-patak torkolatánál lévő ún. megyeri rév hátterének védelme, annak biztosítása lehetett.

A X–XI. század táján a Duna mentén egyes számítások szerint a népsűrűség a négyzetkilométerenkénti 10 főt is elérte, a XIII. században ez a szám a 25–50 főt is meghaladta. A síkságot és a dombvidéket mocsarak, a folyók-patakok árterületei és sűrű szálerdők tagolták szét, így egyben a kisebb-nagyobb települések között is határvonalat alkotva.

A birtokba vett tájon belül ha mód volt rá tervszerűen kellett kiválasztani a szállásterületet; a védekezést, megélhetést legalkalmasabban biztosító fekvéssel. Folyó, patak, mint minden előző népnél, a magyaroknál is döntő fontosságú volt. A telepek helyhez kötődése tette lehetővé a faluhatárok végleges megszilárdulását. A korán megült helyeken belül később kialakuló falvaknak, s a biztonsági okokból egymástól nem messze elhelyezkedő harcosok szállásának kisebb faluhatár jutott, mint az alföldi sík területen kialakuló falvaknak. A településhálózat megszilárdulása után országszerte sok-sok olyan falut lehetett találni, amely vízparton, patak két oldalán sorakozó házakból áll, de előszeretettel húzódtak a telepek dombok aljába, dombhajlatokba, így védekezve az időjárás ellen. A legkorábbi telepeken megfigyelhető, hogy azok nem a fontos hadiutak mentén, hanem azoktól mintegy elhúzódva találhatók.

A katonai feladatokat ellátó Kaluz nemzetség – ez a térképre tekintve könnyen belátható – a vidék legideálisabb pontján nyert telephelyet, ahol a XIV. századra kikristályosodhatott a nem nagy lélekszámú, szőlőműveléssel (Ezüsthegy, Manatovác déli lejtői!), állattenyésztéssel (Dolina-völgyi legelők), mezőgazdasági termeléssel (Duna-parti lapályos rész) foglalkozó középkori Káloz falu.

Arra, hogy hogyan élhettek ebben az időben Káloz jobbágyai, egyelőre nincs konkrét adat, de az általános viszonyokból kikövetkeztethető. A gazdasági, igazgatási-igazságszolgáltatási szervezet élén a birtokos megbízottja állt, a falvakban a falusi bírók voltak a földesúr akaratának végrehajtói. k hajtották be az esedékes adót, a földesúr borát ők mérették ki a falvakban, mindkét jövedelemről ők számoltak el a könyvelést vezető számadó deáknak. Neki is adták át a befolyt készpénzt. Ezt a szervezetet ismerve nem lehet azon sem csodálkozni, hogy a birtokokon a földesúr tudta nélkül sem királyi adót, de még egyházi tizedet sem lehetett behajtani.
A jobbágyok nem tartoztak bele az ország fogalmába, felettük nem a király, hanem a földesúr ítélkezett így annak voltak kiszolgáltatva, kivéve gyújtogatás, lopás, latorság , s más közvádas ügyeket.

***



Az oldalról I Kapcsolat I Impresszum