Get Adobe Flash player
Hungarian Croatian Czech English Finnish French German Greek Lithuanian Norwegian Polish Slovak Slovenian Swedish Turkish
Címlap Megszólalnak a kövek - a település története A törökkor A török alatt

A török hódoltság

Tartalomjegyzék
A török hódoltság
Az új birtokos
Minden oldal

A pusztulás


Az a könnyelműség, az a hányavetiség, amivel a megjelent magyar banderiális hadak vezetői 1526. augusztus 29-én a túlerőben lévő török szultáni seregekre rontottak, s az a tragédia, ami a csatavesztést követte, nem ennek az egy napnak az eredménye, még ha a fegyveres csata ezt a napot rögzíti is történelmünkben.

A mohácsi csatavesztést követően a szultáni sereg akadálytalanul jött Budára. Kisebb ellenállástól eltekintve – ilyen a maróti tábor Dobozy Mihály felhévízi nemes vezetésével – a főpapság és a nemesség meg sem próbálta az ellenállást, hanem ősi földjeiket odahagyva menekültek. A szultán Budavárát is akadálytalanul, ágyúlövés nélkül foglalta el. Egy sor környékbeli falu is ekkor néptelenedett, pusztult el. (Pilis)Borosjenőről ismeretes, hogy a törökök gyújtották fel. Visegrádnál torpant meg a féktelen pusztítás; a katonaságtól elhagyott várat a bennszorult nosztrai szerzetesek védték meg. Valószínű, hogy Budavár környékén majdnem minden település, így Káloz is a tűz és pusztítás áldozata lett.

1527 nyarán Habsburg Ferdinánd foglalta el a budai várat, s amit a „pogány” esetleg meghagyott, azt most a „keresztény” had fejezte be. 1529-ben, Szapolyait segítve, másodszor foglalta el a szultán Budát; Bécs ellen vonultában ismét végigpusztítják csapatai Pilis megyét – ha ugyan még maradt pusztítani való!

1531 nyarán újra Ferdinánd csapatai jelentek meg a vár falainál, s a szultán újabb hadjárata – bár megakasztja Kőszeg hősies ellenállása – megerősítette János királyt a főváros bírásában, aki mégis Váradra vonult vissza, Martinuzzi György barátra bízva a romos Budavárát. 1542-ben Ferdinánd újabb kísérletet tesz – mindig magyar urak támogatásával! – a vár bevételére, de ez csúfos kudarccal végződött, s míg visszavonuló hadai felgyújtották Vácot, addig a török katonaság szép kényelmesen besétált „Buda érdekességeinek megtekintésére” a várba! Az előző véres pusztításokat tetőzte be a török megszállás, így nem kell csodálkozni azon, hogy a budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásaiban egy sor települést – köztük Kálozt – hiába is keresnénk.

De a királyi területen tovább élt a nemesi vármegye, s minden eszközzel igyekezett jogigényét érvényesíteni a hódoltsági területen: 1559-ben és 1567-ben Érsekújváron, Komáromban jelképes beiktatásokat tartottak, s a hódoltsági területekről is beszedték adójukat. Így kialakult a török birodalomban a csak a magyarországi hódoltságra jellemző kettős birtoklás: a hűbéres török földesúr s az elmenekült magyar tulajdonos is beszedte ugyanarról a birtokról az adókat! Az 1578-ban Pozsonyban készített összeírás tanúsága szerint a hódoltsági jobbágyok a töröknek teljesített szolgáltatások mellett magyar rendre, a földesuraknak tizedet és cenzust, esetleg ajándékot adtak, az államnak pedig dicát és robotmegváltást fizettek.

**


Az oldalról I Kapcsolat I Impresszum