Get Adobe Flash player
Hungarian Croatian Czech English Finnish French German Greek Lithuanian Norwegian Polish Slovak Slovenian Swedish Turkish
Címlap A kalászi mozi

A mozi

A Szent István Mozgóképszínház históriája


Talán már sosem fogjuk megtudni, hogyan, s mitől támadt az a gondolata Wenczel Ferencnek, a Klinger gyár lakatosának és feleségének, aki ugyanott volt varrónő, hogy mozgóképszínházat, azaz mozit kellene Budakalászon létesíteniük. De annyi bizonyos, hogy olyan emberek lehettek, akik szerették megvalósítani álmaikat. Volt a Fő utcán egy telkük, ott elkezdték az építkezést, s persze, volt erre a célra valamennyi pénzük is. Ám - mint azt magunk is oly sokszor tapasztaljuk -, pénzünk általában hamarabb elfogy, mint terveink és álmaink. Így történt ez ebben az esetben is, s ekkor leállt a mozi építése. A környékbéliek persze érdeklődve figyelték az eseményeket, majd mikor látták, hogy az építkezés nem folyik tovább, feltűnt Denkstein Jenő bácsi - aki szemben volt rőfös - és Herczfeld Marci bácsi, a közeli hentes.


- Mi a baj, Ferikém? Miért álltatok le?

- Annak csak egy oka lehet. Elfogyott a pénz.

- S miért nem szóltál nekem? Jótállok én érted mindenhol, a téglagyárban, a fakereskedőnél, ahol csak kell.

S az építkezés újra megindulhatott. Félre ne értsük: ez a segítség nem jelentett anyagi előnyöket sem egyik, sem másik jótevőnek. Egyszerűen barátságból tették. 1926-ot írtak akkor. S 1926-ot írtak még mindig, mikor Budakalászon az első mozi megkapta az úgynevezett „mutatványi engedélyt". Az álomból valóság lett.

A mozi kezdetekor a filmek még alig-alig emlékeztettek azokra az alkotásokra, amiket manapság látunk. A magyar filmgyártás még nem indult meg, külföldi némafilmeket játszottak. A moziban a vászon előtt ült a zongorista és zongorázott (Westvinkel Róbert, kalászi születésű zenész) a vetítés alatt, amíg el nem készült az első hangosfilm. Ekkor már óriási, lavórnyi gramofonlemezre volt fölvéve a szöveg és a kísérőzene. Mikor elindult a vetítés, a lemezre rátették a „pick up"-öt, a tűt, s az a filmmel párhuzamosan haladt. Izgalmassá akkor vált a dolog, ha a filmből - például szakadás miatt - hiányzott egy rész, a lemez pedig ment tovább békésen, s néha a képen látottaktól igencsak eltért a hallott szöveg. Ám ezt akkor még senki nem vette zokon, új dolognak számított a mozi, így is nagy élményt jelentett. Az első magyar film a Kék bálvány volt, 1931ben vetítették, s már a hangosfilmek technikájával készült.

A budakalászi mozi

Szombaton és vasárnap tartottak előadásokat, vasárnap hármat is, délután kettőkor, négykor és hatkor. A hangosfilmek megérkezésével egyre több ember járt moziba, s már hétfőn is vetítettek. A közönség igen szerette a magyar filmeket, mivel azoknak a szövegét is értette. A külföldi filmek feliratozással mentek, az olvasással igen sokat kellett bíbelődni, s ez nem tetszett annyira mindenkinek. Az akkor kedvelt magyar színésznők Szörényi Éva, Simor Erzsi, Tolnai Klári, Karády Katalin voltak. Színészek közül Jávor Pál számított a legismertebbnek, majd Páger Antal, Ráday Imre, Ajtay Andor, komikusok közül pedig Kabos Gyula, Gózon Gyula, Bilicsi Tivadar.

Ekkoriban vezették be a „ketten egy jeggyel"- féle előadásokat, amikor is szerdánként, ha valaki vett egy jegyet, az a párjával együtt bemehetett. A másik kedves ötlet a gyerekelőadás volt. Hétvégén két órakor a gyerekek számára is levetítették a filmeket, s ők ugyanazt a filmet, mint a felnőttek, 10 fillérért nézhették meg. (A felnőttjegy ára ötven fillér és egy pengő között mozgott.) Persze gyakran előfordult, hogy csak hat-hét fillért sikerült összekapirgálni a gyerekeknek, ám ilyenkor sem kellett kívül rekedniük, beengedték őket. Családi vállalkozás volt ez a mozi, az egész család részt vett az üzemeltetésében, bár mellette jó ideig korábbi munkahelyüket is megtartották.

Minden héten nyomtatott plakát hirdette, mi lesz a moziműsor, az emberek pedig jöttek és az indulást követő pár nehezebb év után már megtöltötték a termet, ami nem csekélység, hiszen kétszázhatvanan fértek be egyszerre. Kisebb-nagyobb döccenők után, az 1980-as években zárt be a mozi falunkban. Azóta utazunk, ha filmet szeretnénk nézni.

(A kalászi Svábok krónikásai) / gyűjteménytár

Az oldalról I Kapcsolat I Impresszum