Get Adobe Flash player
Hungarian Croatian Czech English Finnish French German Greek Lithuanian Norwegian Polish Slovak Slovenian Swedish Turkish
Címlap A Badeni-kultúra népe

A Badeni-kultúra

 

A Badeni-kultúra 5000 éves emlékei



A késő rézkor 500 —700 éves időszaka, mintegy 16-23 generáció életét öleli fel. E hosszú évszázadok alatt nincsenek szörnyű fegyverek, nem tudunk nagy háborúkról, a világot felbolydító népmozgásokról. A leletek hosszú, békés fejlődésről tanúskodnak.

A badeni kultúra kialakulásakor (Kr.e. 3500 körül) még nem épültek meg az egyiptomi piramisok, ez az Óbirodalom előtti archaikus időszak, ekkor formálódnak még csak a dinasztiák. Mezopotámiában a sumér városok élik virágkorukat, fejlett, jól szervezett gazdaságukban már használják az írást. A Mediterráneumban csak 1000 évvel később jelenik meg a mínoszi civilizáció.
Olyan prehisztorikus korba megyünk tehát vissza, amely a közismert, fejlett civilizációk előtt létzett.

E korszakhoz köthető, a nagyközönség által is ismert európai kapcsolat, Ötzi, a Bolzano környéki hegyekben vadászó jégember.

A badeni kultúra első lelőhelyéről, egy ausztriai barlangról kapta a nevét. Ebben az időszakban Európa nagy részét, a mai Bulgáriától Dél-Németországig hasonló edényeket készítő, hasonló módon élő emberek népesítették be.

Településeikből elsősorban a különböző funkciójú gödrök és néhány kemence, vagy tüzelőhely maradt az utókorra. Házaikból csak a falazási technikára utaló sártapasztásokat ismerjük, nem ástak mély házalapokat. Mindebből arra következtetnek a kutatók, hogy felszín fölé épített boronaházakban laktak.

Napjaikat vadászattal, állattartással, növénytermesztéssel, kézműves tevékenységgel (szövés-fonás, fazekasság stb.) töltötték. A korábbi időszakhoz képest hűvösebbre, csapadékosabbra fordult időjáráshoz jól alkalmazkodtak. Kiterjedt kereskedelmet folytattak.

 A korszak nagy felfedezését, a négykerekű, ökrök vontatta szekeret használva szállították az árut nagy távolságra. A legújabb kutatások szerint a Kárpát-medencéből elsősorban az értékes obszidiánt vittek dél felé, melyet a Balkán vidékén az ekkoriban kitenyésztett ún. gyapjas juh gyapjáért vagy magáért az állatért cseréltek el. Korábban a fémkereskedelmet is feltételezte a kutatás. Ma már tudjuk, hogy a rézkor végén a korábbi időszak fémgazdagságával szemben erőteljesen csökkent a réz- és aranytárgyak száma. Kimerültek a rézbányák, a további bányászáshoz fejlettebb technika kellett volna. Csak termésréz, kisebb réztelérek adják a fémöntés alapanyagát (agyag öntőminta, egy réztőr és rézkés bizonyítja a fémművesség meglétét). A rendelkezésre álló gyenge minőségű rézből kalapált, gyatra rézszalagok készültek, amelyekből gyöngyöket, karpereceket sodortak. E fémszegény időben kiemelkedő lelet a Somogy megyei Vörsön, sírban előkerült rézdiadém.

A késő rézkori ember hétköznapjainak egyhangúságát különböző szertartások, ünnepek szakították meg. A hitvilág sokrétűségéről a leletek vallanak. Temetési szertartások, termékenységi ünnepek, felnőtté avatási rítusok kellékei kerültek elő. Az őskor egyik csodájának tekinthető badeni kultúrában ember alakú arcos urnák, kocsimodellek, agyagmaszk, ún. cserélhető fejű, lapos női szobrocskák, női kebleket formázó edények, kétosztatú tálak, csodálatos kidolgozású kerámia jelenti az ünnepek kelléktárát.

 Az ásatásokon megfigyelt jelenségek alapján szinte magunk előtt látjuk az ünnepeken bemutatott véres, rituális gyilkosságokat, amelyeknek alkalmával embereket öltek meg, állatok nyakát szegték, majd együtt dobálták őket mély gödrökbe vagy kútba. E rituális események helyszíne a települések elkülönített része volt, ahol a közösség étel- és italáldozatokkal próbálta elűzni a rossz szellemeket, s hódolt elképzelt isteneinek, korán elhalt őseinek.

 Temetkezéseik is nagyon változatosak voltak. A kultúra korai időszakában a hamvasztott temetés a jellemző. A szertartást követően étel-, ital áldozatot helyeztek a sírra, majd kőhalommal borították be azt. Később teljes testi valójukban, csontvázasan temették el a halottakat. Nem ritka, hogy egyazon sírba két-, három- vagy négy embert is tettek egyidejűleg. Előfordul, hogy embereket és szarvasmarhát temettek egy sírba, nem rituális gyilkosság keretében, hanem normális temetési aktus során. Több esetben találkozhatunk tömegsírral is. Megtalálhatók a jelképes temetkezések, egy ilyenben földelték el azt a kocsimodellt, amely a kultúra legnagyobb sírszámú temetőjében, Budapest határában, Budakalászon került elő.

Dr. Bondár Mária
(2004.12.14. - Régész.hu)
Az oldalról I Kapcsolat I Impresszum